A laktózintolerancia 7 tünete, plusz 8 tipp a kezeléséhez

Részletek: Martincsevicsné Jenei Gizella; jún. 30; Találatok: 599

A laktáz nevű enzim felelős azért, hogy a laktóz, vagyis a tejcukor a vékonybélben felszívódhasson. Milyen tünetek jelzik, ha hiányzik ez az enzim?

A laktózintolerancia kialakulása, tünetei

A laktáz enzimnek az a feladat, hogy a laktózt a vékonybélben átalakítsa felszívódó glükózzá és galaktózzá. Ha ez az enzim hiányzik, akkor a szervezet nem tudja átalakítani és hasznosítani a tejcukrot, emiatt pedig laktózintolerancia alakulhat ki.

A laktózintolerancia kialakulásának több oka lehet. A szakemberek szerint genetikai tényezők, illetve az előrehaladott életkor is állhat a háttérben. Ezen felül kiemelik, hogy a laktózérzékenységet összefüggésbe lehet hozni a tartósan fennálló stresszes állapottal, valamint az olyan betegségekkel, mint például a gyomor- és bélgyulladás, az irritábilis bél szindróma, a Crohn-betegség és a lisztérzékenység, de a kialakulás kockázatát növelheti a hosszú ideig szedett antibiotikum is.

A laktózintolerancia tünetei közé tartoznak:

a puffadás és túlzott gázképződés
a görcs és gyomorfájdalom
a hasmenés
a hányinger
a hányás
a fejfájás és a migrén
és különböző bőrproblémák, mint például a pattanás

A tünetek jelentkezése változó, van akinél a laktózt tartalmazó étel vagy ital elfogyasztása után azonnal jelentkezik, míg másoknál csak később. A tünetek erőssége függ az elfogyasztott étel vagy ital mennyiségétől, illetve az érintett személy állapotától.

Tippek a laktózintolerancia kezeléséhez

Nem mindenkinek kell azonnal kiiktatni az összes tejtartalmú ételt és italt. Az erjesztett tejtermékeket sokan el tudják fogyasztani, ezért első lépésként érdemes ezekre áttérni, mert javítják a tejcukor, a zsírok és a fehérjék emészthetőségét. A kefir például jó választás lehet.

Sokan számolnak be arról, hogy a kecsketejre való áttérés enyhítette, vagy akár meg is szüntette a panaszokat. A kecsketejben a zsírrészecskék kisebbek és alacsonyabb koncentrációban tartalmazhatnak laktózt, valamint megemésztésük rövidebb ideig tarthat, mint a tehéntejé. Az összetétel miatt sem kell aggódni, hiszen a kecsketej gazdag kalciumban, foszforban, jódban és káliumban.

Azok az emésztőenzimek, amelyek laktázt is tartalmaznak, segíthetnek, hogy elkerüljük a kellemetlen tüneteket. A laktáz enzim hiánya ugyanis a fő oka annak, hogy a laktózintolerancia kialakul.

A probiotikumok fogyasztása nem csak a laktózintoleranciában szenvedők számára fontos, ugyanis ezek segíthetnek fenntartani az egészséges bélflórát. A joghurt, a kefir és az erjesztett zöldségek segíthetnek javítani a bélflóra állapotán, sőt, az egészséges baktériumok számának növekedése a bélben megkönnyítheti az emésztési folyamatot, illetve elősegítheti a laktáztermelést is.

A kalcium fogyasztása nem csupán csontjaink egészsége szempontjából fontos. Szerepe kiemelkedő a szív- és érrendszer egészségének védelmében is. Laktózintolerancia esetén is fontos a kalcium, ezért legyen az étrend része a joghurt, a kefir, a nyers sajt, a szardínia és a zöld színű zöldségek.

Több laktózintoleranciában szenvedő embernél kimutatták, hogy szervezetükben alacsony a K-vitamin szintje, ezért oda kell figyelni, hogy olyan ételek kerüljenek be az étrendbe, amelyek gazdagok K-vitaminban. Ilyen ételek a kelbimbó, brokkoli, káposzta, uborka és a bazsalikom.

A bélrendszer állapota rendkívül fontos ahhoz, hogy megőrizzük egészségünket. A laktózintolerancia esetében is sokat javíthatunk az állapotunkon, ha odafigyelünk bélflóránkra. A csontleves fogyasztása sok szempontból jótékony hatású lehet. Azon felül, hogy segít leküzdeni az ételintoleranciát, az érzékenységet és az allergiát, javítja az ízületek állapotát és erősíti az immunrendszert. Készítsünk csontlevest bőrös és csontos húsokból sok zöldséggel úgy, hogy lassú tűzön 10-12 órán keresztül főzzük, majd leszűrjük. A kész csontlevest tároljuk hűtőszekrényben és naponta fogyasszunk belőle egy-egy pohárral.

A laktózérzékenységben szenvedők esetében nem csupán arra kell odafigyelni, hogy a problémát okozó ételeket kiiktassuk az étrendünkből. Érdemes odafigyelni arra is, hogy a gyulladást okozó ételcsoportokat is váltsuk ki olyanokkal, amelyek csökkentik az esetleges gyulladásokat, illetve segítik az emésztést. Éppen ezért a feldolgozott élelmiszerek, illetve a hidrogénezett növényi olajok helyett válasszunk valódi ételeket, valamint olyan jó minőségű zsírokat, mint például a kókuszolaj.